20.rész

Menjek vagy maradjak?

Ahogyan ott álltam a temetőben sírni kezdtem.Valaki megfogta a vállamat.Megfordultam és Victoria állt ott.Megnyugtatott majd elvitt bemutatni a barátnőjének.A barátnője nem más mint Annabella volt,aki nem rég költözött a szomszédomba.

-Szia Annabella ő itt az egyik barátnőm,Emily.

-Szia Emily Brai vagyok

-Brai?

-Igen

-Akkor a tiétek az a szép ház a szomszédban?

-Igen az a miénk volt.-mondtam szomorúan

-Miért csak volt?Eladtátok?

-Nem,dehogy is.Csupán...*félbeszakítanak*

-Tudod Annabella az ő szülei meghaltak és ráhagyták a házat.

-Ja értem.Sajnálom

-*Mosolygok*Victoria te honnan gondolod azt,hogy rám hagyták a házat?

-Hát...-mondta mintha valamit titkolna előlem

-Na?Mondod?

-Persze,hogy mondom.Én csak azt hittem,hogy rád hagyják.Mégis csak az egyetlen gyerekük voltál.

-Ja értem.Azt hittem,hogy hazudni akartál valamit.

-Mi?Én?Ugyan már?

-Amúgy Helenre hagyták a házat.

-De miért pont rá?

-Hátha leszeretne költözni,mert annyira ragaszkodok ehhez a helyhez.

-De mégis elköltöztél pedig nagyon ragaszkodtál ide..

-Igen tudom de...Akkor is..

-Na akkor mehetünk Vic?-kérdezte Annabella

-Ja persze-mondta Victoria

-Bocsi,de most megyünk ha nem gond?

-Persze menjetek csak.Sziasztok.

-Szia-mondta Ann

-Szia-hangzott Vic-től

Hazafele menet nem tudtam másra gondolni csak arra amit anya mondott nekem.Amint megláttam a házunkat gyorsan odafutottam.Bementem csináltam ebédet.Elpakoltam.Nem mertem felhívni Helen nénikémet,de muszály volt.Gyorsan bekapcsoltam a telefonomat és megkerestem a névjegyzékben Helen nénit.

-Szia Emily vagyok.-mondtam síros hangon az ő hangján viszont lehetett hallani,hogy megkönnyebbült.-Sajnálom,de tényleg nagyon,nagyon sajnálom.El tudom képzelni,hogy mennyire aggódtál.Azért hívtalak mert mondani szerettem volna,hogy jól vagyok és,hogy sajnálom.Leteszem mert lemerülök.Szia

*leteszi*

Ezek után felmentem a tetőre és gondolkodtam egy kis tea társaságában.Mint ahogyan szoktam.Csakhogy eltudjátok képzelni a házamat:Egy kis ház egy udvarral.De a tetőnk különleges.Olyan,hogy bent van egy lépcső és az a tetőre vezet.Nagyon gyönyörű hely.Gyerekkoromban mindig itt voltam.

Na tehát felmentem a tetőre és ledőltem anya napozó ágyára.Teát szürcsölgettem miközben gondolkodtam anyán és azon is,hogy hazamenjek vagy ne.Halottam,hogy valaki belép a kapunkon és utána az ajtóban áll és csenget.Óvatosan lepillantottam és Castiel állt ott.Észrevett.Én megijedtem és megcsúsztam a tetőn.

20.rész vége