28.rész

Megbocsássak!??!

(Kell találgatni,hogy mi lesz a kód.Addig nem lesz folytatás amíg nem lesz legalább 3-4 találat)

Amikor hazaértem akkor Mary azonnal elkezdett faggatni,hogy merre jártam.Elmondtam neki ami egy teljes este alatt történt velem.
-Hogy mi?Tehát azt mondod,hogy nem találtad meg a kódexet?
-Pontosan.
-De megegyeztünk
-Mary nyugodj meg ha ezt a kódtó megfejtem akkor majd megkeresem
-De most keresd meg.
-De te nem érted?
-Nem?Nem értem,hogy miért azzal az idióta kóddal foglalkozol.
-Mert meg kell fejteni a kódot.
-Ja tényleg.
-Segítesz benne?
-Úgy gyorsabban meg találod?
-Igen.
-Akkor igen.
Leültünk és nekiálltunk gondolkodni.Mit ne mondjak tényleg nem volt egyszerű.A kód ez volt:
    Ládpadso vonla @&Hagyho áltadmalteg gaiz szlermlet nhyertsz.
-Mary
-Igen?
-Te tudod?
-Nem.
-Akkor ez nem lesz egyszerű.
-Hát nem.
Igazából az én agyam egyáltalán nem a kód megfejtésén járt.Mindig Lysen árt az agyam.Vajon megbocsássak neki?Ekkor csengettet valaki.*Kinyitja  megnézi ki az és becsapja*
*Megint kinyitja*
-Ne nyomogasd már azt a kicseszett csengőt.A szomszédoknak és nekem sem tetszik-förmedtem rá
-Emily.Tudod,hogy sajnálom.
-Lys jártunk egy percet és szakí...*félbeszakít*
-Az igazából 5 perc volt.
-Jól van na.Akkor is 5 perc alatt megcsaltál.
-De ő csókólt meg.
-De te pedig hagytad magadat.
-Emily kérlek bocsáss meg.
-Nem tudom,hogy mit tegyek*becsapja az ajtót*
*Megint csengetnek*
-Emiy kedves.Lennél olyan kedves és kinyítnád az ajtót?-kérdezte Helen
-Nem.Nem fogom kinyítni.Tudom,hogy ki van ott.
-Akkor kinyítom.Mondjak neki valamit?
-Igen,méghozzá azt hogy nem érdekel amit mond mentségnek és annyit még csak,hogy meghaltam.
-Rendben van átadom
-Köszönöm.
-Megyek már-ordított Helen
Én sírva beszaladtam az ajtón majd halottam,hogy Helen nénikém beengedte.
*Kopognak az ajtómon*
-Nem érdekelsz Lys.Menj el.
-Nem Lys vagyok.
Amint ez a valaki belépett az ajtón nagyon meglepődtem.De mit keres itt és mit szeretne tőlem?

28.rész vége