Egy nap Winslowéknál
Reggel amint felkeltem kikullogtam a konyhába,mert éhes voltam.Gyorsan megettem azt amit anyu elém tett,mert ugye ő meg apu már meg ettek mindent.*lecsapja az idegesítő legyet és mesél tovább*Na tehát.Hol is tartottam?Na mindegy akkor mondom az elejétől.Ja,hogy ott tartunk?Oké.Köszönöm szépen uram.(bocsánat reggel van még nekem).Na akkor miután megreggeliztem gyorsan befutottam a fürdőszobába és felöltőztem,fogat mostam,és a többi reggeli rutin dolgot.Utána kimentem a nappaliba és ahogy leültem csengettek.(Azt ami történt az azután lesz miután hazaért akkor is reggel van NEKEM)
-Kicsim kinyítná..*félbeszakít*
-Igen megyek anyu-Mondtam "kicsattanó örömmel"
*Ajtónál*
-Jó reggelt!-Mondta Armin
-Szia.
-Akkor átjössz ma?
-Igen.Miért?
-Mert akkor gyere át most velem.
-Ja oké.Akkor menj*csörömpölést hall a konyhából*
-Ez mi volt?
-Nem tudom.Anyu jól vagy?*fut a konyha fele*
-Igen minden rendben van.Csak leejtettem a tányérokat.
-Ja akkor segítek össze takarítani.
-Nem.Te menjél csak.-Mondta anyum
-Dehogy is.Segítek.
-Azt mondtam nem kell.
Itt már nem érdekelt,hogy mit mond neki álltam összeszedni a tányérokat vagy is a maradékukat már csak.Gyorsan végeztünk és utána átmentem a szomszédba.A pitéért vittünk egy kis sütit amit anyu összedobott reggel.
-Szia kedveském.A nevem Suzan Winslow.
-Jó reggelt.Az én nevem Emily Brai.Itt lakom a szomszédban és ezt a sütit maguknak hoztam.
-Oh hát köszönöm.A pite az milyen volt?
-Nagyon finom volt.Nagyon szépen köszönjük.
-Semmiség kedvesem.Ja igen és nyugodtan tegezhetsz oké?Csak 35 éves vagyok.
-Ja oké.
-Üljünk le a nappaliba.-Mondta Armin
-Oké.
Bementünk a nappaliba majd kihívta Alexyt.Az apjuk nem volt otthon April pedig a szobájában zenét hallgatott.Alexy kihívta,hogy megismerjem.
-AAAAPPPPRRRRIIIIILLL
-MMMOOONNNDDDJJJAAADDD
-GGGYYYEEERRREEE KIIII
-MMMIINNNEEKKK?
-AAAZZZÉRRRTT,HHHOOOGGYYY LLLLEEEGGGYYEENN MMMIITTT KKÉÉRRDDDEEEZZZNNEEEDDD.
-Gyerekek ne kiabáljatok már.April halkítsd le a zenét és halkuljatok oké?
-Oké anyu.
(Bocsi,hogy beleszólók,de a beszélgetést a nagybetűset úgygondoltam,hogy lefordítom nektek,hogy könnyebben eltudjátok olvasni:
-April
-Mondjad
-Gyere ki
-Minek
-Azért,hogy legyen mit kérdezned
Ennyi csak ordítozva)
Miután April kijött a szobájából egyből azt kérdezte,hogy én ki vagyok és mit keresek itt.
-Szia Emily Brai vagyok és a szomszédban lakom és a tesóid hívtak át.
-Oh hát akkor szia én April Winslow vagyok.Örülök,hogy megismertem valakit ebben a faluban.
-Én is örülök a találkozásnak.Alig vannak lányok itt.A hajadért viszont oda vagyok.Nagyon szép a színe és szép hosszú.
-Köszi.Amúgy akkor betudsz mutatni a barátnőidnek,hogy ne legyek egyedül?
-Hát persze.A nevük Alisa,Ashlyn és Vivtoria.
-Ennyi?Három lány?
-Ja nem csak a maradék kettőt mindenki utálja.Nagyon bunkók.
-Aha értelek.
-Amúgy szilveszterkor nincs kedved átjönni?Csajos bulit tartunk.
-De.Jól hangzik.
-Akkor jó.
-É mi?-kérdezik a srácok egyszerre
-Armin.Te úgy is vidójátékozol állandóan és Alexy.Te pedig MINDIG csak zenét hallgatsz.-Mondta April
-Pont mint te kicsi hugi.-Mondta Alexy
-Na attól még,hogy előbb jöttetek világra mint én ne hívjatok kicsi huginak világos?-Kérdi flegmán April
-Oké oké megjegyeztem.
-Na és April.Mennyi idős is vagy?
-16 mint a fiúk.
-Ja akkor egy idősek vagyunk?
-Te is annyi vagy?
-Igen
-Na az jó.
-Igen.Jeszus már ennyi az idő?Mennem kell vissza kell érjek ebédre.
-Oké akkor majd találkozunk.-Mondta kedvesen April
-Sziasztok-köszöntem el mindenkitől
-Szia-köszöntek egyszerre ez valami ikerszokás gondolom
-Szia kedves-Köszönt el Suzan
Amikor hazaértem hihetetlen dolog történt.Anyu a földön feküdt.Apa meg ugye dolgozott ma.Azonnal hívtam a mentőket és bevitték.Mentem vele és most még mindig komában van.Remélem,hogy lassan jobban lesz majd.Nagyon félek,hogy valami nagy baja van.
37.rész
